Putyin, az elvtársi szerzetes

2016. május 31.

Címkék: gazdaság, Görögország, Putyin

Prőhle Gergely

helyettes államtitkár, EMMI

Az Athosz hegyen tett szombati látogatásával Putyin mintha szinte megindokolni szándékozott volna azt a különleges kapcsolatot, aminek számos tanújelét már előző nap, az athéni hivatalos tárgyalások során is láthattuk. A Görögország északi részén, a Chalkidiki-félsziget keleti részén fekvő, nők és nőstény állatok elől elzárt autonóm kolostorköztársaság szent helye az ortodoxiának, Putyin pedig – immáron másodszor – azért jött ide, mert ezer évvel ezelőtt érkeztek az első orosz szerzetesek a félszigetre.

. A fogadtatás is ennek megfelelő volt: az elnök az ortodox vallási közösség számára egyfajta „védőszent”, s ahogy a híradásokból kitűnik, az athoszi szerzetesek abban is biztosak, hogy ha szükséges, Putyin egész Görögországot is meg fogja védeni. A történelmi gesztusok szakértőinek figyelmét az sem kerülhette el, hogy a látogatásra Konstantinápolynak az oszmán hadak általi 1453-as elfoglalása évfordulójának előestéjén került sor, ami – tekintettel napjaink igencsak rossz orosz-török viszonyára – nem elhanyagolható jelzés. S bár az Athosz-hegy közigazgatásilag Görögország integráns része, az erőviszonyokat jól jelzi, hogy az ünnepi istentiszteleten csak egyetlen trónus várta a vendégeket, s erre Putyin ülhetett, hiába volt ott vele együtt Pavlopulosz görög elnök is.Pénteken Athénban persze még nem a történelemről és az ortodox lelkületről volt szó: Ciprasz miniszterelnök és Putyin egy sor kétoldalú megállapodást írt alá. Az orosz elnök egyébként hosszú idő után először látogatott el egy uniós tagállamba, legutóbbi ilyen útja 2015 februárjában épp Budapestre vezetett. 2015 áprilisában azonban – számos kritikát kiváltva ezzel – Ciprasz Moszkvában járt, s nem fukarkodott a gesztusokkal: új tavaszról beszélt a kétoldalú kapcsolatokban, s 2015-16-ra egy közös cselekvési tervet is aláírt. Elsősorban energetikai beruházásokról esett akkoriban szó, ami Görögország stratégiai elhelyezkedése miatt érthető: kulcsszerepe lehet az orosz földgáz európai elosztásában. Putyin akkor a gáztranzit nyomán több százmillió eurós tranzitdíjat és sok új munkahelyet ígért Görögországnak. Jelezte továbbá azt is, hogy Oroszország érdekelt a görögországi privatizációban, elsősorban iparvállalatokat és kikötőket vásárolna. Ciprasz akkori moszkvai látogatása néhány héttel megelőzte a Görögország gazdasági megsegítéséről szóló európai döntést, így nem volt alaptalan az aggodalom, hogy Athén alternatív lehetőségeinek felmutatásával nyomás alá akarja helyezni az európai döntéshozókat. Mint tudjuk, az elfogadott görög reformprogramok nyomán április végén sikerült végül megállapodni Brüsszellel, ám ezt megelőzően az is kiderült hogy Athén Moszkvától a brüsszelihez hasonló nagyságrendű támogatásra nem, pusztán ideológiai bátorításra számíthat. Azóta annyiban változott a helyzet, hogy az orosz katonai repülőgép lelövése miatt lényegesen megromlott az orosz-török viszony, és Putyin Törökország régi ellenlábasát tisztelheti a görög vezetésben. Nem véletlenül szerepelt a tárgyalások témái között a megosztott Ciprus további sorsa. S miután Putyin megtiltotta honfitársainak a törökországi nyaralást, az oroszok jó eséllyel a görög strandokat veszik majd célba.

Putyint Kyrill pátriárka mellett 8 minisztere is elkísérte az útra, ami így látványos demonstrációvá vált. A Ciprasz-kormány néhány tagjának kommunista mozgalmi múltja, emlékei a szovjet időkből tovább erősítik ezt az igen színes, az ortodoxiától a szélsőbalos eszmékig terjedő szellemi, érzelmi kapcsolatot.

S miközben a hét legerősebb gazdasági hatalom Japánban az Oroszország elleni szankciók mellett tört lándzsát, Putyin és Ciprasz szomorúan konstatálták, hogy az orosz-görög árucsere-forgalom a szankciók következtében egyharmadával, 2,75 milliárd euróra esett vissza. Putyin nem véletlenül reménykedik abban, hogy Görögország ellenezni fogja a szankciók idejének meghosszabbítását. A másik konkrét putyini terv a Fekete-tengeren át Oroszországból Görögországba futó gázvezeték. Különösen az Azerbajdzsánból Török- és Görögországon át Olaszországba vezető csövek tudatában nem szabad megfeledkezni a Gazprom pozícióinaik biztosításáról sem.

Ennyi ideológiai kötődés, érdekegyezés mellett Putyin biztonságpolitikai fejtegetései, sőt, fenyegetései különösen ridegen hatottak. Lengyelországot és Romániát az amerikai rakétapajzs telepítése miatt rögtön a „célkeresztbe” helyezni – legalábbis nem elegáns.

S bár nem vitás, hogy Ciprasz és kormánya stratégiai viszonylatként tekint Moszkvára, a görög miniszterelnök sietett leszögezni: „Görögországnak mély gyökerei vannak Európában, Nyugaton, és a NATO-ban”. Vitathatatlan, hogy az európai mentőcsomaggal az államkasszában, bátran lehet hitsorsosi és akár még elvtársi kapcsolatokat is építgetni, s mindennek áldásos hatását a Putyin elnök szerint hamarosan Görögországba érkező egymillió orosz turista is nyilván érezni fogja.

Teljes cikk

Kumin Ferenc

New York-i főkonzul

Egy magyar, akit egész New York csodál

2016. május 30.

Címkék: USA, New York, Magyarország, Moholy-Nagy László, Guggenheim Múzeum

Időszerű lenne újabb helyzetjelentést adni az amerikai előválasztások abszurd fordulatoktól sem mentes alakulásáról, de megfogadtam, hogy még legalább egyszer az elnökválasztásig más témát is választok, csak hogy rendszeres olvasóimnak jelezzem: történik azért egyéb figyelemre méltó is ebben az országban. Ráadásul eddig még sosem volt okom arra, hogy a Messzelátón színtisztán optimista és lelkes bejegyzést osszak meg, de most ennek is eljött az ideje.

New Yorkot sokszor szokták valamiféle globális kulturális fővárosként említeni. Ebben van is némi igazság, még akkor is, ha az egyetemes kultúrához összességében sokkal nagyobb hozzájárulást adó európai városok nevében akár tiltakozhatnánk is. A helyzet azonban mégis az, hogy aktuálisan nincs a Földön még egy olyan város, amely kulturális találkozási pontként nagyobb szerepet játszana a legnagyobb amerikai metropolisznál. És hogy kiket is köt össze ez a találkozási pont? A zajló, pörgő és nem utolsósorban nagy összegeket megmozgató szereplők közül szinte valamennyit: menő kortárs képzőművészeket, fotográfusokat, gyűjtőket, művészeti alapítványokat, galériákat, keresett művészeti iskolákat, az angol nyelvű drámairodalom sikerdarabjait, hatalmas presztízsű hangversenytermeket, operát – sorolhatnánk még – és témánk szempontjából leginkább kiemelkedő tényezőként: óriási hatású múzeumokat szenzációs gyűjteményekkel. Mindehhez pedig társul egy relatív kis földrajzi térben összpontosuló értő, művelt és nem utolsósorban jól fizető közönség, amelynek tagjai kiéhezett ragadozóként vetik rá magukat mindenre, ami értékes, vagy legalább is, amiről a New York Times kritikusa ezt írta.

Lehet-e 7000 km távolságból egy kicsi, és senki más által nem értett nyelvet beszélő országnak itt kulturális téren keresnivalója? Sokkal inkább, mint gondolnánk. A nyelv sem feltétlen akadály, ha jó fordítás készül. Így volt például a tavalyi év egyik sikerkönyve Amerikában Szabó Magda Az ajtó című regénye. Még nyilvánvalóbb az elismerés esélye, ha fordítást nem igénylő művészeti ágakat tekintünk. A magyar zenei sikerek sora New Yorkban elég hosszú, és kellően mélyen gyökerezik: ne felejtsük el, hogy élete utolsó éveit itt töltötte Bartók Béla. Ebben az írásban azonban a főszerep egy magyar képzőművészé, a multimediális polihisztoré, akinek a nevét Budapesten művészeti egyetem is viseli. Ő Moholy-Nagy László.

A New York-i Solomon R. Guggenheim Múzeumot nem túlzás a világ legjelentősebb absztrakt kiállítóhelyének tekinteni. Már maga az épület is erőteljes esztétikai kiáltvány: még a város grandiózus eklekticizmusán belül is teljesen egyedi a valószínűtlenül felfelé szélesedő spirális szerkezetével, amely belülről a „rotundát” alkotja, egy olyan kiállítóteret, amelynek nagyjából háromhavonta cserélődik a tartalma. Amit és akit itt kiállítanak, az meghatározza a New York-i képzőművészeti közbeszédet, és ezáltal globális figyelmet irányít egy művészre, egy korszakra, egy országra. Itt nyílt életmű kiállítása Moholy-Nagy Lászlónak Future Present címmel, amely mostantól egészen szeptember elejéig látogatható.

A 300 körüli kiállított munka, valamint száznál több egyéb tárgy – főként eredeti, ritka kiadvány – kronologikusan tekintik át a korát megelőző, különleges látásmóddal megáldott művész hozzájárulását a modernizmushoz. A három lépcsőben megnyitott rendezvény első két állomásán, a válogatott társaság számos tagjával volt szerencsém több-kevesebb szót váltani a kiállításról. Az elragadtatás általános volt. Még a legnagyobb szaktekintélynek számító művészettörténész barátunk (természetesen magyar) is csak apró jelentéktelen hibákról beszélt, ezek bizonyára halandó laikus számára felfoghatatlanok, ezért bele sem ment a részletekbe. A megnyitó beszédekben szépen átjött az is, ami talán még a műértők számára sem volt annyira egyértelmű és világos: Moholy-Nagy magyar származása.

Kevés dolgot tudok elképzelni, ami legalább ilyen felemelő, mint amikor minden beszédben elhangzik a magyar kormány támogatásának fontossága, amikor minden kiadványban, meghívóban és magában a kiállítótérben is olvasható a legfőbb támogatók között a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A magyar kulturális diplomácia New York-i ügyeit kitűnően képviselő kollégáimmal, illetve mindannyiunk budapesti főnökeivel azonban úgy gondoltuk, hogy ha már a Guggenheim kapcsán ekkora figyelmet kap a városban a magyar modernizmus, akkor szerencsés lenne ezt a hullámot meglovagolva egy komplett fesztivált tető alá hozni. Így született meg a Modernity X Hungary, ahol az X-et szorzásjelként értelmezve „by”-ként kell kiolvasni. Ebbe egy külön erre az alkalomra kialakított, két egymást követő kiállítást is bemutató galéria, valamint számos izgalmas, a korszakra reflektáló koncert is belefért.

A kulturális diplomácia nem egyszerű terület. Aktuális, az adott ország, város közönsége számára érdekes és érvényes magyar tartalmat kínálni sehol a világon nem könnyű feladat. Mindezt pedig abban a szédítő zajban és túlkínálatban elérni, mint ami New Yorkot jellemzi, különösen reménytelen vállalkozásnak tűnik. Éppen ezért szól itt tényleg nagyot, ha mégis sikerül átvinni a lécet, ha sikerül Magyarországot, a magyar kultúrát valamilyen különös fénytörésben felmutatva belopni a város, vagy akár az ország lakóinak szívébe (a kiállítás utazik tovább az ősszel Chicagóba, jövő év elején pedig Los Angelesbe). Amikor amerikai közéleti szereplők elképesztően bántóan nyilatkoznak a magyarokról és Magyarországról, amikor a sajtó egyes itteni szereplői minden lehetőséget megragadnak arra, hogy vad torzításokkal rontsák a megítélésünket, akkor igazán felértékelődik minden nyilvános, sokakhoz eljutó akció, amelyben Magyarország neve nagyon pozitív szövegkörnyezetben jelenik meg.

Az egészségesen gyanakvó olvasó persze felvetheti, hogy tényleg ennyire sikeresen csillan-e meg a magyar kultúra ezekben a hetekben New Yorkban, vagy csak egy ott szolgáló magyar diplomata kincstári optimizmusa tükröződött ebben a beszámolóban. Mivel korábbi munkám is a külföldi sajtóhoz kapcsolódott, hadd másoljak ide zárásként csak egy gyors gyűjtés eredményeképp néhány írást, amelyek segíthetnek eldönteni a kérdést. Ezek egyúttal számomra különös örömet jelentenek, mert eddig soha nem volt módom magyar vonatkozásban ennyi pozitív megjelenést egyszerre megosztani:

http://www.nytimes.com/2016/05/27/arts/design/moholy-nagy-future-present-vision-and-precision-in-a-fluid-braid.html

http://www.bbc.com/culture/event/20160519-future-present

http://www.wsj.com/articles/at-the-guggenheim-a-multimedia-pioneers-vision-of-the-future-1464214932

http://archpaper.com/2016/05/guggenhem-moholy-nagy-future-present/

http://www.wmagazine.com/culture/art-and-design/2016/05/laszlo-moholy-nagy-guggenheim-museum/photos/slide/2

http://www.surfacemag.com/articles/exhibit-future-present-moholy-nagy

http://www.timeout.com/newyork/art/laszlo-moholy-nagy-the-future-present

http://www.dnaindia.com/scitech/report-moholy-nagy-future-present-exhibition-opens-this-week-at-the-guggenheim-new-york-2216284

http://www.artnet.com/events/museums/moholy-nagy-future-present-at-solomon-r-guggenheim-museum/

https://storify.com/Guggenheim/moholy-nagy-future-present-media-preview

https://oneartyminute.com/en/exposition/future-present.html

http://bustler.net/events/7615/moholy-nagy-future-present

https://www.citizenm.com/citizenmag/new-york/events/may-2016/moholy-nagy

http://www.foreignpressassociation.org/events-calendar/invitation-to-media-preview-for-moholy-nagy-future-present/

http://www.damnmagazine.net/calendar/moholy-nagy-future-present/

https://zealnyc.com/moholy-nagy-future-present-at-the-guggenheim/

https://www.apollo-magazine.com/art-diary/moholy-nagy-future-present/

http://www.artlimited.net/agenda/moholy-nagy-future-present-guggenheim-newyork/en/7582904

http://www.artandantiquesmag.com/2016/05/laszlo-moholy-nagy-art/  

   

Teljes cikk

Gesztusok és reálpolitika

2016. május 29.

Címkék: Obama, Japán, Shinzo Abe, Vietnam, Hirosima

Prőhle Gergely

helyettes államtitkár, EMMI

Nem kétséges, hogy Obama elnöki ciklusának végén – számos elődjéhez hasonlóan – történelmi léptékű nyomot akar hagyni maga után. Erről szólt már a Kubához fűződő kapcsolatok rendezése is, s erre utal a hirosimai látogatás is. Nincs kerek évforduló, hiszen az atombomba 1945 augusztus 6-án hullott a városra, s látványos bocsánatkérés sincs, hiszen az a II. Világháborút követő békerend alapjait vonná kétségbe. És mégis: a főhajtás a több százezer áldozat emléke előtt, az elnöki ölelés az agg túlélőnek egy olyan jelzés, ami a történelmi tudatosságra és a nemzeti büszkeségre oly nagy súlyt helyező Abe japán miniszterelnök szerint is „egy nehéz és csodálatra méltó döntés”, ami „új fejezetet nyit a történelemkönyvekben”.

A cinikus európai szemlélő gyakran melodramatikusnak, sőt giccsesnek tarthatja a Világ első számú hatalma vezetőjének megnyilvánulásait, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy egy-egy Obama-beszéd pátoszos szóhasználatával, túlrajzolt gesztusaival olyan érzelmi hullámokat képes kelteni, amilyeneket politikusi megnyilvánulások csak nagyon ritkán. Gondoljunk csak arra a charlestoni gyászszertartásra 2015 júniusában, amikor beszéde végén rázendített az Amazing grace kezdetű spirituáléra. A hirosimai beszéd is ehhez volt hasonlatos: „A halottak lelke beszél hozzánk, így emlékezünk minden ártatlan áldozatra és a gyermekek néma kiáltására.”

Teljes cikk

Jamniczky Zsolt

Igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.

Francia atom - lehet-e vörös, ami zöld?

2016. május 25.

Címkék: Hollande, Franciaország, atomenergia, zöldek

François Hollande nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy Franciaországnak az atomenergia részesedését az energiaellátásban 2025-ig, azaz a következő kilenc évben a felére kell csökkentenie. A vállalás igen ambiciózus, tekintve, hogy jelenleg az atomenergia biztosítja a francia villamosenergia-termelés 63%-át. Közvetlenül a II. világháborút követően megkezdődtek az atomenergia ipari és katonai célú felhasználására irányuló kutatások Franciaországban (bárhogyan is berzenkedtek ellene az angolszász szövetségesek), 1962-ben megnyitották az ország első atomerőművét, és azóta „nemzeti ügy” az atomenergiához való ragaszkodás. Most, ha Hollande beváltja ígéretét, véget érhet egy korszak. Az elnök már 2013-ban ígéretet tett az atomenergia csökkentésére. A baloldali elnök szavainak nyomatékot ad, hogy nemrég bejelentette az ország legrégebb óta működő, fessenheimi atomerőművének bezárását.

Elsőre furcsa lehet, hogy egy szociáldemokrata (sőt, ahogyan Franciaországban mondják: szocialista) kormány tervezi az atomenergia volumenének csökkentését., hiszen ilyen koncepciókkal a zöld pártok szoktak fellépni. A baloldal, ökonomista szemlélete és jóléti politikája következtében, sokáig kifejezetten „konzervatív” álláspontot foglalt el az atomenergia kérdésében. Az 1970-es években a zöld pártok atomerőmű-ellenes kampányt indítottak Németországban és Skandináviában. A zöldek támadták az akkori szociáldemokrata kormányok atomerőmű-építési terveit.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Hitel(es) minősítők?

2016. május 24.

Címkék: hitelminősítő, értékelés

A Fitch Ratings hitelminősítő ügynökség felminősítette Magyarországot, jelezve, hogy a hazai hosszú lejáratú szuverén devizaadósságot már ajánlja a befektetésre. Országunkban a foci és a politika mellett a gazdasági ügyekhez is mindenki ért, így a felminősítés már senkit sem lepett meg. Annak vélt megkésettsége már sokkal inkább meglepő volt.

Mit jelent tehát a minősítő döntése? Pozitív visszajelzést, reményt a további felminősítésekre vagy éppen politikai tőkét és mindezeket egyszerre. A politikai tőke pedig hasznos és pénzügyi tőkére váltható: amint azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter elmondta, ha a jelenlegi döntést még egy felminősítés követi egy másik intézménytől, akkor a következő egy-másfél évben 40-60 milliárd forintot nyerhet a költségvetés. Ez a 2016-ban a Modern Városok Programra fordított összegnek felel meg.

Teljes cikk

Oláh Dániel

A Vezetőképző program hallgatója, Mathias Corvinus Collegium

Pozitív nulla

2016. május 21.

Címkék: EU, USA, TTIP, szabadkereskedelem

KAREL DE GUCHT: Teljesen nyilvánvaló, hogy az egyezmény növekedést fog hozni, és több jövedelmet a polgárainknak. Biztos vagyok benne, hogy munkahelyek százezreit fogja megteremteni. RIPORTER: De a saját tanulmányaik 0,05% növekedésről számolnak be, ez nem az a nagy növekedés amiről beszél. KAREL DE GUCHT: Szakítsuk meg a felvételt kérem! […] KAREL DE GUCHT: Először is nem százalékokkal kell érvelnünk. RIPORTER: De már elnézést, Ön teszi ezt.

Így bizonytalanította el a német dokumentumfilmes az unió (korábbi) kereskedelmi biztosát a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) várható jólétnövelő hatásaival kapcsolatban, noha kevés embernek volt nagyobb hozzáférése a tárgyalásokról szóló információkhoz mint a biztosnak. Egy szabadkereskedelmi övezettől joggal várható a termelés, a kereskedelem és a jólét növekedése, jelen esetben viszont – amint arra előző írásunkban utaltunk – az alacsony vámok miatt azok lebontásából már nem lehet jelentős növekedést várni. De mekkora gazdaságélénkítést eredményezhet az egyéb, szabályozási akadályok megszüntetése illetve a szabályozások harmonizálása?

Teljes cikk

Cseke Bence

MCC alumnus, nemzetközi kapcsolatok elemző

Grexit, Brexit, Frexit?

2016. május 19.

Címkék: EU, Hollande, Franciaország, Frexit

Magasabb fokozatba kapcsolt a francia elnökválasztási kampány, amikor május közepén a jobboldali előválasztásra készülő ex-agrárminiszer, Bruno Le Maire olyan referendum kiírására tett javaslatot, amely brit mintára Franciaország uniós tagságáról döntene. Le Maire a referendumtól a tagállami státusz megerősítését reméli, a francia közvélemény azonban erre a várakozásra erősen rácáfolhat. Grexit és Brexit után most a Frexit következik?

Bruno Le Maire bejelentése, melyben győzelme esetén a francia uniós tagságról szóló referendum kiírására tett javaslatot, váratlan retorikai elemként a választók számára jelentős meglepetést okozott. Igaz, a konzervatív republikánusok az eddigiek során sokszor illették kritikával az unió működését. Maga a pártelnök, Nicolas Sarkozy például a migrációs válság kezelésében általa kudarcosnak ítélt schengeni rendszer teljes lebontását, és egy új Schengen 2.0 kiépítését kezdeményezte. Az ilyen jellegű javaslatokon túl azonban az uniós tagságról szóló referendum kiírása eddig kizárólag a Marine Le Pen vezette radikális Nemzeti Front retorikájában jelent meg központi elemként. Le Maire elképzelése így a francia konzervatív politizálásban új színt képvisel.

Teljes cikk

Győri Enikő

Magyarország madridi nagykövete, volt EU államtitkár

Szocialisták harapófogóban?

2016. május 17.

Címkék: válság, Spanyolország, Madrid, Podemos, Felháborodottak

Öt éve ilyenkor indult a “Felháborodottak” (Iindignados) mozgalma. Azok, akik egykor Madrid központjában, a Sol-on tábororoztak és tiltakoztak a rendszer, a válság és főleg a válságkezelés gyötrelmei miatt, ma parlamenti képviselők, s arra készülnek, hogy átvegyék az uralmat Spanyolországban a baloldalon, s akár a kormányban is. Feltéve, hogy négy hónap sikertelenség, illetve egy megismételt választás után június végén ezúttal összeáll a parlamenti kirakósjáték Hispániában.

Madrid a pünkösdi hétvégén a saját szentjét, Szent Izidort éltette, népünnepéllyel, zenével, tánccal, bikaviadallal. Mások pedig inkább arra emlékeztek, hogy öt éve ilyenkor lett úrrá a népharag a belváros szívén, a Sol-on. A Complutense Egyetem politológia tanszékének neveltjei akkor sikeresen bénították meg a város életét, s adtak hangot elégedetlenségüknek az “ancien régime”-mel szemben. Aztán 2014-ben a mozgalom pártá alakult, megszületett a Podemos (“Mi tudjuk/képesek vagyunk rá”), s rögtön az első megmérettetésükön, az európai parlamenti választásokon be is jutottak az Unió parlamentjébe. Az egy évvel ezelőtti önkormányzati választásokon kimondottan jól szerepeltek, ők állíthattak mind Madridban, mind Barcelonában polgármestert. A december 20-ai általános választásokon pedig harmadik erőként jutottak be a törvényhozásba, 12,7%-ot szerezve, de ha ehhez hozzáadjuk az egyes autonóm tartományokban a szövetségeseik által gyűjtött voksokat, akkor bizony 20,7%-ot értek el.

Teljes cikk

Pártkongresszus Phenjanban

2016. május 16.

Címkék: diktatúra, USA, ENSZ, Észak-Korea, Kim Dzsong Un, Phenjan, pártkongresszus, Dél-Korea, atomfegyver

Prőhle Gergely

helyettes államtitkár, EMMI

Alig telik el hét, hogy a nemzetközi hírek között ne szerepelne Észak-Korea. Múlt pénteken egy orosz vitorláshajó feltartóztatásával, azt megelőzően a 36 év után újra megtartott pártkongresszus „eredményeivel”, korábban brit újságírók kiutasításával és egy amerikai állampolgár kémkedés miatti elítélésével, persze a rakétakísérletekkel, vagy – a bulvárosabb hírek kedvelőinek – Kim Dzsongun ifjú hölgyekből álló udvartartásával. Ha nem atomfegyverekkel zsonglőrködne az aranyifjú diktátor, és nem tudnánk, hogy hányan sínylődnek borzalmas rendszerében, akkor akár cirkusznak is tarthatnánk mindazt, ami a Koreai-félsziget északi részén történik.

Sajnos azonban még a messzi távolból sem engedhetjük meg magunknak ezt a luxust, hiszen a térség stabilitását veszélyeztető újabb és újabb akciókban túl sok nagyhatalom érintett. Dél-koreai utamat követően a helyzet összetettségéről már írtam e felületen, a gyakori híradások és az északi pártkongresszus azonban további figyelmet érdemelnek. Bevallom, azért is foglalkoztat a Kim Dzsongun jelenség, mert berni diplomáciai szolgálatom idején tudtam róla, hogy néhány évvel korábban az akkor még iskolás korú Kim sarj a legjobb városi gimnázium padjait koptatta - „egyszerű” diplomatagyereknek álcázva. Hogy lehet az, hogy abban a felvilágosult svájci közegben szocializálódva  hazatérését követően képes ezt a teljesen anakronisztikus, világtól elzárt rendszert működtetni?

Teljes cikk

Heckenast László

Újságíró, London

Asztalt borítani Brüsszelre?

2016. május 12.

Címkék: választások, Nagy-Britannia, London, polgármester

Most, hogy Nagy Britanniában lezajlottak az önkormányzati választások, a kormány és a kampányszervezetek minden energiájukat az Európai Uniós tagságról szóló népszavazási kampánynak szentelhetik. A június 23-ra meghirdetett referendum vészesen közeleg, és a felmérések szerint még mindig megjósolhatatlan az eredmény. A maradást támogató kormány számára némi megnyugvást hozhat, hogy London új polgármestere – elődjével, Boris Johnsonnal szemben – szintén az uniós tagság fenntartása mellett kampányol.

Boris Johnson szembefordulása régi szövetségesével, David Cameronnal és a kormány hivatalos álláspontjával komoly lendületet adott az Unióból kilépők táborának – februári bejelentésére mindjárt be is zuhant a font árfolyama. Johnson nemcsak népszerű, de karizmatikus politikus is, ráadásul London polgármestereként a kilépők egyik legbefolyásosabb embere is volt. A múlt heti önkormányzati választások után azonban már csak a népszerűségére támaszkodhatnak az euroszkeptikusok.

Teljes cikk